Mindennapi luxus

Tenni vagy nem tenni? Mondd, te mit választanál?

Legtöbben túl vagyunk már az egy hónapon is a karanténban és még egyáltalán nem látszik a vége. Kezdetben számos csatornán jöttek az ötletek, hogy mit csinálj a karantén alatt, hogyan aktivizáld magad. Nemrég felébredt az ellentábor is és buzgón, büszkén hirdetik, hogy nem baj, ha nem teszel semmit, nem baj, ha csak úgy vagy, lézengsz és pihengetsz. Te melyik csapatot erősíted? Az aktív hajóra ülsz fel vagy a passzív hajóra?

 

Egy hónap, vagy még ennél is több. Ennyi ideje vagyunk bezárva, helyhez kötve egy olyan felsőbb hatalom által, amire gyakorlatilag semmi ráhatásunk sincsen, akárcsak magának a vírusnak a létére. Már maga ez a helyzet is több, mint bosszantó, stresszes, kilátástalan, főleg, ha még abba is belegondolunk, hogy mennyire nem látjuk a végét, egyelőre semmilyen bíztató végpont nincs, amire azt mondhatnánk, már csak addig kell kibírni, ez már összeszorított foggal, fél lábon is menni fog.

Te hogyan akarsz majd visszaemlékezni a korona karanténra?

 

Úgy akarsz visszanézni, hogy ez egy olyan pár hónap vagy fél év volt az életedben, amikor szinte hibernáltad magad, amikor összefolytak a napok, az egyik pont olyan volt, mint a másik, hétköznap, hétvége, ünnep semmiben sem különbözött? Amikor rengeteget aludtál, sorozatokat néztél, amik jópár órára elfeledtették veled a kulimászt, amiben vagyunk, mert ha épp nem tudtál kilépni a valóságból, akkor úrrá lett rajtad az önsajnálat és a kilátástalanság?

Vagy inkább úgy szeretnél visszanézni, hogy sikerült fricskát mutatnod a karanténnak és meg tudtad mutatni önmagadnak is, hogy képes vagy ezt a helyzetet is a javadra fordítani és olyan dolgokat, tevékenységeket, szokásokat vezettél be az életedbe, amik ezt a nem éppen pozitív helyzetet értékessé tudták varázsolni?

Van egy rossz hírem: ezt az időszakot senki nem adja vissza nekünk soha. Nincs „reset” gomb, visszatérés a START-hoz. Nem élheted újra ezt a két hónapot, vagy fél évet, hogy majd mindent másképp csinálj. Ez a látszólag passzív bezártságban töltött idő is a te életed hosszát rövidíti…

És van még egy rossz hírem. Valószínűleg a dolgok nem fognak többé teljes egészében visszatérni abba a kerékvágásba, amit a vírus előtt normálisnak neveztünk. Lesz újra normálisabb periódus, de pontosan az, ami vírus előtt volt 100%-ban nem visszahozható. Így tehát még abban sem bízhatunk, hogy mindent ott folytatunk majd, ahol most abbahagytuk.

És akkor három a magyar igazság, van még egy rossz hírem: nem ez az utolsó ilyen rossz helyzet az életünkben. És ha visszagondolsz, rájössz, hogy voltunk már hasonlóban csak azt nem egy vírus okozta, hanem egy más okból kirobbant világválság. Az idősebbek pedig voltak még ennél sokkal, de sokkal rosszabb helyzetben is, a háborúk idején.

De jöjjön végre egy jó hír is, ami mindent visz!

 

Ez az időszak, amit látszólag passzívan is eltölthetünk a sebeinket nyalogatva, pihengetve, valójában egy soha vissza nem térő lehetőség! Lehetőség arra, hogy szembe nézzünk a ténnyel, nem elég, hogy az életünk folyton változik, könnyen lehet, hogy a változás egy korábbinál rosszabb helyzetet teremt. Ezért nem választhatjuk a teljes passzivitást, ezért vannak teendőink itt és most!

 

Itt és most

 

Itt és most van meg a lehetőségünk, hogy nagyon sok ponton újragondoljuk az életünket és felépítsünk egy olyan stratégiát, ami segíteni fog minket megerősödni, és átsegíteni a következő és minden bizonnyal elkerülhetetlen hasonló mélyponton.

Itt és most rengeteget tehetünk azért, hogy egy kézzelfogható tervet készítsünk az ismeretlen jövőnkhöz, amiben a biztos pontokat azok a tevékenységek és döntések fogják jelenteni, amiket mi magunk megteszünk, előkészítünk.

„Életed minden pillanatában két út közül választhatsz, és te vagy az, aki eldöntöd, hogy melyiken indulsz el.”

Rhonda Byrne

Milyen kérdéseket érdemes most végiggondolnunk? Melyik úton kellene most elindulnunk? Én azt javaslom, komolyan szánj időt ezeknek az alábbi kérdéseknek a megválaszolására:

 

  • Mennyire ért minket váratlanul ez a helyzet fizikailag és lelkileg? Mit tehetünk azért, hogy legközelebb ne tudjon ennyire lesújtani minket egy rossz időszak? Hogyan tudunk tudatosabban felkészülni arra, hogy bármi megtörténhet (és ennek az ellenkezője is)?

 

  • Mennyire figyeltünk oda eddig az egészségünkre? Vajon biztosak lehetünk abban, hogy mindent megtettünk azért, hogy ha elkap minket a vírus, a szervezetünk a lehető legjobb állapotában tudjon megküzdeni vele? Ha a jövőben nem egy vírus érkezik majd, akkor is szükségünk lesz arra, hogy a lehető legjobb állóképességgel rendelkezzünk életünk minden szakaszában.

 

  • Mennyire voltunk anyagilag felkészülve egy ilyen patthelyzetre? Van-e kellő tartalékunk és ha nincsen, akkor a jövőben mit kell máshogyan csinálnunk, hogy legyen legalább egy 3 hónapos, de inkább fél-egy éves tartalékunk?

 

  • Milyen szakmánk, képességeink vannak és mennyire biztos a munkánk most? Tudunk-e olyan B tervet készíteni (és el is kezdeni a megvalósítást) a jövőre nézve, hogy nagyobb biztonsággal akadályozzuk meg a megélhetésünk elvesztését?

 

Egy korábbi blogbejegyzésemben további konkrét példákat találsz arra vonatkozóan, hogy mi mindent érdemes most átgondolni, milyen életterületek mentén készíthetsz konkrétebb terveket.

 

Szóval ismét megkérdezném, hogy vajon te melyik hajóra ülsz fel most: az aktív hajóra, mint mindazok, akik meglátják még ebben az igen sz@r helyzetben is a lehetőséget az azonnali reagálásra és felismerik azokat a lépéseket, amiket nagyon érdemes most megtenni, vagy inkább a passzív hajóra? És ezzel egyáltalán nem azt mondom, hogy többé egyetlen filmet sem nézhetsz meg és nem pihenhetsz. Csupán arra szeretném felnyitni a szemed, hogy a teljes passzivitás nem jó döntés.

Azt nem ígérhetem, hogy az aktív, tudatos hajó alatt nem fog tajtékozni a tenger, hogy nem lesznek hullámvölgyek, de azt ígérhetem, hogy ha most mozgósítod az energiáidat és arra fókuszálsz, hogy tegyél magadért, akkor a változásokra adott zsigeri válaszaid, a félelem, a mélypontok, a hullámvölgyek a jövőben egyre kisebbek lehetnek, míg a kapaszkodóid, a biztos pontok száma egyre nő. Hidd el, hogy megéri.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is, ha szeretnél hasonlókat olvasni, kövesd a Mindennapi luxus Facebook oldalt!

Címkék: ,

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!